Két gyerek kétféle hozzáállás...
Én abszolút cumi párti voltam-vagyok is. Ha egy gyermeknek szüksége van rá miért tiltsuk meg neki?? Nekünk szülőknek annyi a dolgunk, hogy meghúzzuk a határt (ne egész nap lógjon a szájában még 3 évesen is)
Alíz születése után egyből elfogadta... később sem voltak hullámvölgyek. Kisebb korában sokat kérte majd végül csak alváshoz használtuk. Közel 4 éves koráig alvótársa volt és egyik napról a másikra elhagyta egy könny nélkül!!
(Minden gyerek elhagyja egyszer....milyen jogon fosztjuk meg tőle mikor Őneki még szüksége van rá ahhoz hogy el tudjon lazulni?? (hisz ezt szokta meg) Persze pár nap sírás után túl teszi magát rajta mert nem tehet mást :S És ilyenkor a kedves Anyuka büszkén meséli: Már nem cumizik!!! (ja de milyen áron??) Nem értem azokat a szülőket akik először adják a cumit utána meg elveszik mer ők ezt akarják....kíváncsi lennék mit szólnának hozzá ha egy megszokott szokásuktól fosztanák meg őket csak úgy!!!!)
Ferike hadilábon volt vele születése óta. Hol kérte-hol eldobta (ez volt inkább a jellemző) míg végül észrevétlenül teljesen elhagytuk. Mind a kettő itt kevereg a lakásban, de ha találkozik is vele csak játéknak használja.
Alíznál úgy gondoltam mennyivel "nehezebb" lehet cumi nélküli babával....altatás-megnyugtatás stb...de most rá kellett jönnöm hogy egyáltalán nem nehezebb.
Alíznak kellett egy plusz (cumi) a teljes ellazuláshoz-Ferikének nem!
Összehasonlítás:
Igaz picurka többet cicizik, de nem határtalanul és nem kényelmetlen számomra!
Alíz cumival aludt el-Ferike saját hangjával ringatja el magát.
Ha éhesek akár van cumi akár nincs hangos sírás volt-van a babakocsiban :D
Játszótér kezdetén cumival könnyebb volt mert ha a szájában volt Alíznak nem evett meg mindent-Ferike előszeretettel kóstolgat(na) köveket.
Éjjel Alíznak néha elég volt a cumi vissza altatáshoz, Ferikének a simi.
Még egy saját vélemény!!
Csak akkor adjunk cumit ha soha nem vesszük el tőle!!!!!
Én abszolút cumi párti voltam-vagyok is. Ha egy gyermeknek szüksége van rá miért tiltsuk meg neki?? Nekünk szülőknek annyi a dolgunk, hogy meghúzzuk a határt (ne egész nap lógjon a szájában még 3 évesen is)
Alíz születése után egyből elfogadta... később sem voltak hullámvölgyek. Kisebb korában sokat kérte majd végül csak alváshoz használtuk. Közel 4 éves koráig alvótársa volt és egyik napról a másikra elhagyta egy könny nélkül!!
(Minden gyerek elhagyja egyszer....milyen jogon fosztjuk meg tőle mikor Őneki még szüksége van rá ahhoz hogy el tudjon lazulni?? (hisz ezt szokta meg) Persze pár nap sírás után túl teszi magát rajta mert nem tehet mást :S És ilyenkor a kedves Anyuka büszkén meséli: Már nem cumizik!!! (ja de milyen áron??) Nem értem azokat a szülőket akik először adják a cumit utána meg elveszik mer ők ezt akarják....kíváncsi lennék mit szólnának hozzá ha egy megszokott szokásuktól fosztanák meg őket csak úgy!!!!)
Ferike hadilábon volt vele születése óta. Hol kérte-hol eldobta (ez volt inkább a jellemző) míg végül észrevétlenül teljesen elhagytuk. Mind a kettő itt kevereg a lakásban, de ha találkozik is vele csak játéknak használja.
Alíznál úgy gondoltam mennyivel "nehezebb" lehet cumi nélküli babával....altatás-megnyugtatás stb...de most rá kellett jönnöm hogy egyáltalán nem nehezebb.
Alíznak kellett egy plusz (cumi) a teljes ellazuláshoz-Ferikének nem!
Összehasonlítás:
Igaz picurka többet cicizik, de nem határtalanul és nem kényelmetlen számomra!
Alíz cumival aludt el-Ferike saját hangjával ringatja el magát.
Ha éhesek akár van cumi akár nincs hangos sírás volt-van a babakocsiban :D
Játszótér kezdetén cumival könnyebb volt mert ha a szájában volt Alíznak nem evett meg mindent-Ferike előszeretettel kóstolgat(na) köveket.
Éjjel Alíznak néha elég volt a cumi vissza altatáshoz, Ferikének a simi.
Még egy saját vélemény!!
Csak akkor adjunk cumit ha soha nem vesszük el tőle!!!!!
Nálunk Ákos nagyon cumis volt, 2 éves kora előtt már csak alváshoz használta, aztán a bölcsődei beszoktatás után újra visszaszokott rá szinte egész napra. Volt olyan időszak, amikor nem készülhetett róla cumi nélküli fénykép... Aztán majdnem háromévesen egyik napról a másikra elhagyta. Soha nem próbáltam elvenni, és a húsvéti nyuszinak vagy másnak sem odaadni, nem akartam, hogy úgy érezze, a nyuszi elvette tőle.
VálaszTörlésÁbelnek soha nem kellett a cumi. Egészen piciként megszívta, rájött, hogy nem jön belőle semmi és rögtön ki is köpte. Aggódtam kicsit, hogy ha nem lesz a segítség a megnyugtatásban, akkor mihez nyúlok, de szerencsére tényleg működik anélkül is a lazulás (nálunk ugye nem volt szoptatás). Mostanában láttam néha az ujját szopni, de hamar abbahagyta (akkor már inkább a cumit pártolnám).
Így nekünk is egy totál cumifüggő és egy cumi nélküli gyerekünk van.
(Egyébként egyetértek veled...)