Fejlődős

Alíz:

Kedvenc játéka itthon az iskolába járás....ő a diák én a tanár aki feladatokat ad majd osztályoz.
Szereti a számok világát (érti és nagyon ügyesen számol-kivon-összead stb), rajzolni, verset mondani, énekelni.....így nehéz dolgom nincs a feladat kiadásában :)
Mindenkinek jó elfoglaltság mert ha Ferike nyűgösebb is megoldható...Alíz meg sokat fejlődik közben!!!

Igazi Nagy Tesó!!
Ha hárman vagyunk itthon és nekem főznöm kell vagy akármi mást...Ferike nyűgösködik, próbálja mindig lefoglalni-jó kedvre deríteni...ha ő is nyafi akkor: -Anya!!!! Öcsike nincs el, gyere mert sírni fog :D és ehhez hasonló mondatokkal közli a nemtetszését.

Délben a szünet eleje óta mindig alszik. (egymás mellett Ferikével)

Szépen beszél, szépen fejezi ki magát.
Köszön kérés nélkül (kivétel ha épp a kis világában jár)
Szépen rajzol (számomra a legszebben <3)
Kimutatja-kimondja érzéseit
Nyitogatja "dac szárnyait" is. Ha valamiben tudja hogy nem engedek, akkor próbál alkudni.
Velem nem igazán ellenkezik, de Mamával Szilvivel igen! Óvoda végén Óvónénivel is volt egy-két próbálkozás.
Ha nagyon fáradt (amióta alszik délben ilyen szerencsére nem volt) igazi csajos visítós hisztit tud levágni :P
Még mindig szereti a kitalált képzeletbeli játékokat.

Kis óvódásként élvezi a nyári pihenőt itthon.....vagyis pontosabban a nem itthoni napokat. Sokat megyünk erre-arra, de van hogy csak aludni megy el Mamához, reggel már jön velünk....és még messze a nyár vége...sok meglepetést tartogat számára!!!

Sok új barátot szerzett játszótereken...

Teljesen önálló (kivétel mikor nem akar az lenni)

Összességében:
Egy szeretni való cserfes olykor ellenkezős-sírós, de mégis szófogadó-ügyes-okos négy és fél éves csajszi!!!!

Ferike:

Ő is nyitogatja a szárnyait csak ő a saját kis akarat "pihéit"
Egyre nagyobb távot tesz meg mászva...ha valamit észre vesz ami tiltott vagy eddig sosem látta akkor mint egy kis golyó beindul érte. És ha mi szülők közbeszólunk bizony hangos ellenkezéssel jelzi a nemtetszését...és ha szem előtt marad az a valami (mert pl. nem mozdítható) akkor ahogy elfordulok újra megy....és kezdődik minden előröl!!

Nagyon szereti Alízt. Ha egy napig nem látja akkor találkozásnál Alíznak meg sem kell szólalnia Ferike már egy kis pillantásért is hangosan kacag nővérére.

Szereti ha "beszélgethet" velünk...a maga kis nyelvén elég hosszasan ki tudja fejezni magát.
Imádja ha a nyakát-combját puszilom!

Elég nehezen alszik el este. Cici után még mászna de már sokszor fáradt hozzá...így csak a fejét belenyomva az ágyba tolja magát előre és úgy beszélget....majd újra cici és még ekkor sem tud mindig teljesen ellazulni mert a lába jár és csak jár a levegőben (gyakorolná a sok új mozgási formát)...sokszor dúdolok-simizem közben, mire sikerül elengednie magát.

Egyre Anyásabb. Ha nem lát nagyon keserves sírásba tud kezdeni....mint akit valami nagy fájdalom ért :(
Hát egy darabig így is lesz még mire átlendülünk ezen a korszakon!

Gyarapodik a hozzátáplálás mennyisége is. Még mindig kétszer kap, de már mind a kétszer egész sokat!
Vizet is elfogadta teljesen.

Összességében:
Egy kis puszilgatni-imádni való husigombóc, aki szereti ha cipelik a kis popóját és nem szereti ha ellent mondanak neki!

"A jóéjtpuszit azt úgy szokták hogy a két szemre
mondjuk van aki homlokra kéri
utána jól esik egy kis hajbasimogatás
meg ha egy kicsit még nézi

ahogy rágcsálom a takarót
a csücske a legfinibb
aztán halkan becsukja az ajtót
én meg összegubódzok hogy minél kicsibb
legyek

és lassanként puszijukba ragadnak
a hiperálmos szemek..."

Szalóczi Dániel